Szagos müge - WEMPlapedia, a vadon termő ehető és gyógynövények enciklopédiája

Galium odoratum (L.) Scop.

Rubiaceae

Kép forrása: netherbarium

Étkezési felhasználás

Levél

A fonnyasztott vagy szárított növényi részt italokba (bólé, likőr) vagy édes ételekbe (palacsinta) áztatva különleges aromát kölcsönöz. A leveles szárat szárítva légmentesen lezárt üvegben eltehetjük fűszerként. Figyelem ! A kumarin nagyobb mennyiségben káros, fejfájást, szédülést okozhat, ezért ne használjuk nagy mennyiségben vagy tartósan!

Gyógyászati felhasználás

Virágos hajtás

A szárított növényi részből gyógytea készíthető, amit a népi gyógyászatban idegnyugtató hatása miatt használnak. Figyelem ! A kumarin nagyobb mennyiségben káros, fejfájást, szédülést okozhat, ezért ne használjuk nagy mennyiségben vagy tartósan!

Hatások, kórfolyamatok, javallatok:

Insomnia

Főbb ismertetőjegyek

15-30 cm magas évelő növény, üde erdőkben állományokat képez. Lándzsás levelei örvösen helyezkednek el, megdörzsölve illatosak. Szára négyélű, kopasz, nem ágazik el. Virágzata fehér, májusban virágzik.

Lelőhelyei

Bükkösök

Gyertyános-tölgyes

Gyűjtési segédlet

Bimbó

Április, Május

Gyógynövényként való felhasználáshoz teljes virágzáskor gyűjtsük májusban. A föld felett minimum 5 cm-rel vágjuk le a vrágos hajtásokat és szárítsuk.

Levél

Április, Május

Virágzás előtt gyűjtsük a leveles szárat fűszerként történő felhasználásra. Gyűjtés után hagyjuk fonnyadni vagy szárítsuk hűvös, száraz helyen, ekkor szabadulnak fel az illatanyagok.

Összetéveszthetőség

A többi galajfélével szemben a szagos müge szára nem ágazik el. Továbbá a levél fonnyasztásával felszabaduló illat segítségével a növény egyértelműen beazonosítható.