×Figyelmeztető üzenet
The subscription service is currently unavailable. Please try again later.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idei, 2016 őszi farmakobotanikai (magyarul gyógynövényismereti) terepgyakorlata ezúttal a Normafához és környékre irányult. A legizgalmasabb növényeket és gombákat, melyekkel ezen a szép őszi napon találkoztunk, ezúttal az ellentétek köré csoportosítva mutatom be.
Először a Normafa elnevezésének történetét tettük magunkévá, amely címszavakban így hangzik:1840, Bellini, Norma opera, nagyária, Schódelné Klein Rozália énekesnő.
Utána jöhetett a csodálatos panoráma. Utána pedig a még csodálatosabb növények és gombák.
Zöld sütemény??? Miért ne! A csalánliszt alapú sütemény látványra kissé szokatlan, ízre viszont minden további nélkül belefér a világrendünkbe. Enyhén zöldteás ízvilága van, ami még jól is társítható a savanykás meggyel.
A csalánliszt tulajdonképpen a csalán (Urtica dioica L.) szárított levelének őrleménye, ám a semleges íz eléréséhez a szárítás előtt elő kell főzni. A csalánliszt a legtöbb modern étrend kritériumainak megfelel, ráadásul tápanyag-összetétele is kiváló.
Hozzávalók
Gondolkoztál már azon, hogy vajon ‘hogy jött’ eleinknek egy-egy növénynév-választás? Vajon mi köze van a mezei kakukkfűnek (Thymus serpyllum L. s. l.) a kakukkmadárhoz? És a közönséges párlófűnek (Agrimonia eupatoria L.) a ‘pároláshoz’? És mi lehet az a ‘top’ a libatop (Chenopodium L.) szóban?
A hónap felfedezettje számomra az áfonya levele, ami herbateaként annyira finom ízű, hogy vetekszik a gyümölcsteákkal. A teakészítéshez a feketeáfonya (Vaccinium myrtillus L.) és a vörösáfonya (Vaccinium vitis-idaea L.) levele is megfelel. Egy “gond” van vele, hogy Magyarországon kevés helyen fordul elő, veszélyeztett illetve védett, de Erdélyben, például Hargita megyében gyakori és gyűjthető. A leveleket főleg cseranyagok és flavonokat tartalmaznak.
...beismerem, a cím kissé ellentmondásos. Szerencsére azonban ez az ellentmondás feloldható. Ugyanis ezek a növények, amikről szó lesz, nem a “klasszikus” értelemben mérgezőek, cselesebbek annál: az érintésük okozhat problémát (és hozzáteszem, persze, a fogyasztásuk NEM.).
Mely növények ezek?
Több növénycsaládra is jellemzőek a mérgezésért felelős vegyületek, a furanokumarin-származékok. Ezek közül a legtöbb mérgezést az ernyősvirágúak családjába (Apiaceae) tartozó növények okozzák.
A “Vadnövények, bogyók és gombák felismerése, gyűjtése, felhasználása” című kézikönyv igazán praktikus támasz az ismertebb, elterjedtebb ehető növények (és gombák) megismerésében. Természetesen ez sem helyettesíti a terepen szerzett hiteles ismereteket, inkább emlékeztetőnek, kiegészítőnek, vagy gyakorláshoz ajánlott.
